Az első mindenképp az alapanyag vastagsága. Az egy m2-re eső anyag súlya adja a mérőszámot, a pólók vastagságát gramm/négyzetméterben mérik. Nagy általánosságban igaz az, hogy minél vastagabb a póló, annál tartósabb lehet. Persze, mint látni fogjuk ez azért csak a képlet egyik alkotóeleme...  A legelterjedtebbnek számító, kerek nyakú, hagyományos pólókat sokféle vastagságban készítenek.

A 110-120 grammos pólót tekintjük a klasszikus "egyszer használatos" pólónak. Ez a legvékonyabb, olcsó, gyorsan nyúlik, nem tartja a formáját, szinte átlátszik, tényleg csak néhány alkalommal lehet használni. Ez igazából reklám pólónak sem alkalmas, mert az emblémázás drágább, mint a póló, és a cégre sem vet jó fényt, hogy a lógójával ellátott ruhadarab milyen hamar tönkremegy.

A 140-150 grammos póló már jobb választás. Könnyű nyári viselet, általános viseletként, rendezvényekre, reklám és ajándékpólónak megfelel, de azért ez sem az örökkévalóságnak készül. Megfelelő alapanyagból készítve nagyon jó lehet alsó ruházatként, ing alatti viselésre is.

A 160-185 grammos póló viszont már úgy utcai viseletnek, mint munkához, vagy igényesebb reklám célokra is ajánlott. Ez a vastagság már tartja a fazonját és formáját, az anyagnak megfelelő "esése" van, egyszerűen jól mutat.

200 gr/m2 vastagságtól már igazán jó minőségűek, és valóban hosszú életűek is lehetnek ezek a ruhadarabok. Ezek nyáron már akár túl melegek is lehetnek, igaz, nagy valószínűséggel nem fogunk pirosra sülni bennük, ami a legvékonyabb pólók esetében akár meg is történhet. Természetesen ez a vastagság már ideális mindenféle munkákhoz is, utcai viseletként pedig tényleg tökéletes, ha szép simára vasaltuk, nem lesz gyűrött 30 mp múlva...

Ennél vastagabb anyagból már a kicsit komolyabb, galléros (pique) pólókat készítik, ezek már félúton vannak a rövid ujjú ingek felé vezető úton.

A másik fontos paraméter a pólók anyaga. Azt a legtöbben tudjuk, hogy az igazán kényelmes viseletet a 100% pamut pólók jelentik. Ezek fizikai munkához megfelelőek, jól szellőznek, kellemes viseletet jelentenek, viszont könnyen és hamar gyűrődnek. A vonatkozó szabványok szerint méretüket max 5%-ban változtathatják a használat és az idő előrehaladtával. Mint a többi ruhadarabnál, úgy itt a pólók esetében is igaz, hogy manapság már sokszor jobb eredményt, nagyobb tartósságot jelentenek a kevertszálas anyagok. Ezek 60-65% pamutból és 35-40% poliészterből állnak. A kevert szálas póló tartósabb, jobb minőség, mint a tiszta pamut. Színét, formáját, méretét tartja, de nehéz fizikai munka esetén az izzadtság kicsit rosszabb elvezetése miatt esetleg kényelmetlenebb viselet. Elsősorban könnyebb fizikai munkához, irodákba, kereskedelmi egységekbe, reprezentációra és persze elegáns utcai ruházatnak alkalmasak. 

Természetesen a pamut is lehet többféle, és maga a textil szövése is lehet különböző. 

• Fésült pamut (combed cotton)

Ez az anyag úgy jön létre, hogy a pamutot egy speciális, finom kefével kezelik, abból a célból, hogy kiegyenesítsék a szálakat, a rövidebbeket pedig eltávolítsák. Ezáltal az anyag puhább és erősebb lesz. (A fésüléssel eltávolítják a durvább szálakat. Természetesen a fésült alapanyag is lehet többféle, minél többet foglalkoznak vele, annál egyenletesebb, puhább és persze drágább lesz.)

• Jersey

Kellemes, rugalmas sztreccs anyag, amely készülhet pamutból vagy lehet szintetikus is.

• Természetes pamut (organic cotton)

Műtrágya és növényvédő szerek használata nélkül termesztett pamut. Általában puhább, és drágább mint a kezelt pamut. (Találkozni viszonylag már viszonylag sűrűn "organikus" -ként hirdetett darabokkal, de nem árt tudni, hogy az USA államaiban például csak a megtermelt gyapot 1%-a organikus, szóval egy valóban 100%-ban ilyen alapanyagot tartalmazó ruhadarab nem csak kicsit lesz drágább a hagyományosnál...)

A fentiek talán közelebb visznek a tökéletes póló meghatározásához. Persze újítások ezen a területen is vannak folyamatosan. Például az utóbbi években megnövekedett UV sugárzás ellen a folyamatosan szabadban dolgozók számára speciális, UV védelmet biztosító anyagösszetételű pólók is elérhetőek. Ezek a pólók, bár nagy mennyiségű műszálat tartalmaznak, a felhasznált speciális összetevőknek, például bambusz szálaknak köszönhetően biztosítják a szükséges mértékű nedvesség (izzadság) elvezetését, és az erős napsütés elleni védelmet. Mindezt úgy, hogy könnyű, 150-160 grammos anyaguk van, tehát a nagy melegben is komfortos viseletet jelentenek. Ezek a modern anyagok, például a polygiene, azt is biztosítják, hogy a ruházaton ne tudjanak megtelepedni és elszaporodni a kellemetlen szagokat okozó baktériumok.

Apropó, ha már bambusz! Teljes egészében bambuszból készült szálakból is készül már pólóalapanyag (de például zokni is). A bambusz növény rostjaiból készült fonal erős, könnyű, és kiválóan feldolgozható, sőt még antibakteriális tulajdonságú is. A bambusz alapanyag gyártását a legutóbbi időkben találta föl és kísérletezte ki néhány újító szellemű kínai cég. A bambusz szál nagyon emlékeztet a pamutra, különösen a fonás előtti időszakban. Ahhoz, hogy fonható legyen, a bambuszt alaposan pépesítik, amíg elegendően finom szálaira bomlik és hogy már festhető és szőhető vagy hurkolható, a ruhagyártáshoz megfelelő fonalat is tudjanak belőle előállítani.

Szóval, több útja van az igazságnak a pólók esetén is. Azonban ennek ellenére a minőség megállapítása nem olyan bonyolult. A vastagság (súly), az alapanyag és a kidolgozás sokat elárul. Érdemes egyébként egy nagyobb üzletben egymás mellett megtapogatni, ujjaink között megmorzsolgatni néhány, címkéjük alapján is éltérő vastagságú és anyagú pólót, így viszonylag hamar elsajátíthatjuk a pusztán tapintás alapján történő minőségbecslést is...