A Blaklader katalógus fotóin szerepelnek egészen idegen tájak is. Például egy sziklás, kopár és láthatóan zord éghajlatú vidéken álló ufószerű képződmények, amelyek leginkább egy marsi kolónia lakóegységeire emlékeztetnek.

Talán nem meglepő, de ezek a képek is Izlandon készültek. Izland a világ vezető országa a megújuló, ezen belül is a geotermikus energia hasznosításában. Az ország energiaigényének több mint 85 százaléka ilyen megújuló forrásokból kerül kiegyenlítésre. Ez talán nem is olyan furcsa, figyelembe véve az ország elhelyezkedését, a két kontinentális lemez találkozása miatti igen heves vulkanikus tevékenységet. Izland egy fortyogó lávatengeren csücsül, igazán kézenfekvő tehát ennek hasznosítása. Ami viszont érdekes, hogy ez a trend kevesebb, mint 100 éves, korábban Izland teljesen az importált fosszilis tüzelőanyagoktól függött.

A meleg forrásokat Izlandon már évszázadok óta használják fürdésre és mosásra. A XVII.-XVIII. századból legendák is fűződnek a forrásokhoz. De fűtésre sokáig csak szenet használtak, amit persze folyamatosan importálni kellett, nagyban növelve az ország külső tényezőktől való függőségét. Az ország erdeit a juhok megtelepítése pusztította ki. A legelők méretét folyamatosan növelni kellett az erdők rovására, mígnem teljesen kipusztították a fákat. Ez persze azt is magával hozta, hogy mind az építési célú, mind a tűzifa hiánycikk lett, ezt is csak hajókon lehetett importálni.

Ez persze nem volt olcsó mulatság, a költségek folyamatosan nőttek, nem meglepő, hogy elkezdték keresni az alternatív megoldásokat, ami esetükben a geotermikus energia hasznosítása felé vezetett. Az 1920-as években építették ki az első meleg vizes fűtési rendszereket. Majd ezután jöttek az üvegházak, amelyekkel sokkal északabbra is lehetővé vált a zöldségtermesztés, mint azt korábban bárki gondolta volna. Azóta a föld alól feltörő energiát szinte mindenütt használják. A magyarországnyi területű, az európai és észak-amerikai tektonikus lemezek találkozásánál fekvő, 320 ezer lakosú szigetországban 740 ezer négyzetméternyi közutat fűtenek hulladék hővel. Ebből 550 ezer négyzetméter jut a reykjavíki utakra, 40 ezer pedig a belvárosi járdák hómentesítésére. A fővárost és környékét kiszolgáló Orkuveita Reykjavíkur (OR) energiaszolgáltató cég évente 75 millió köbméter vizet forgat meg 2700 kilométeres vezetékrendszerén – a törvények szerint kötelező a felhasznált vízmennyiség visszasajtolása –, a maximális kapacitás meghaladja az óránkénti húszezer köbmétert. A téli időszakra pedig óriástárolókat építettek, a Reykjavík déli részén lévő Perlanban – ahol egy vikingeknek emléket állító múzeumot, valamint egy téli kertet is berendeztek – például 20 millió liter forró vizet tartalékolnak.

Míg a meleg vizet és fűtést az alacsonyabb, száz fok körüli hőmérsékletű forrásokból biztosítják, a kétszáz fokosnál forróbb vizet áramfejlesztésre is használják. A fűtésre használt meleg víz valójában esővíz, ami az utat talál lefelé a felszíni repedéseken keresztül, ahol a vékony földkéreg jobban felmelegíti, mint bárhol máshol. Azonban a technikai fejlődéssel az 1950-es években lehetővé vált, hogy egyre mélyebbre fúrjanak, és az ott talált , több mint 200 fokos víz már alkalmas volt áramtermelésre is, így ennek felhasználása stabilizálta az ország energiatermelését is. A nagy boom az 1973-as olajválság idején jött el. Ekkor néhány éven belül tíz erőművet indítottak be, és hirtelen Izland önellátóvá vált az energiatermelés terén.

A katalógusban látható marsi építmények valójában a melegvíz 'kutak' technikai berendezéseit rejtik. Az ott dolgozók persze igen mostoha körülmények között töltik mindennapjaik, hiszen Izland éghajlata nem kifejezetten emberbarát. A megfelelő védőruházat tehát valóban szükséges, még akkor is, ha a munkások pontosan tudják, hogy a fárasztó műszak végén kedvükre pihenhetnek a forró vízzel telt fürdőkádban...

A munka tényleg úgy néz ki néha, mintha épp valami elég lakhatatlannak tűnő bolygón próbálnánk megvetni a lábunk:

Mindenesetre Izland valóban érdekes ország lehet, ha nem rettent el a nem kifejezetten barátságos időjárás igen sok látványos természeti jelenséget találhatunk, mint például az igen látványos éjszakai fényeket:

(A képek a Blaklader és az izlandi ÍSOR vállalat honlapjairól származnak.)