Bizony, nyakunkon a tél, és ez sokaknak egyet jelent a téli sportszezon kezdetével. Ez pedig valóban az a tevékenység, ahol igazán speciális ruházatra van szükség. A külső hideg ugye adott, az intenzív mozgás viszont sok verejtéket és hőt termel a ruházaton belül, ezek közös nevezőre hozása pedig nem mindig egyszerű.

A modern sport- és ezen belül különösen a síruházat persze felkészült ezekre a kihívásokra. A sokrétegű, ravasz szellőző membránokkal ellátott anyagok minden korábbinál könnyebb és vékonyabb, mégis kellően meleg és erős ruházatok készítését teszik lehetővé. Nincs ez másként persze a profi munkaruhák esetében sem, azonban az kétségtelen, hogy a legtöbb munkaruházat azért nem kifejezetten a téli sportok intenzív mozgásvilágára lett kifejlesztve.

A különböző ruhadarabok ismertetőinek, leírásainak készítésekor, fordításakor sokszor bukkanok olyan idegen nyelvű, főképp angol textilipari kifejezésekre, amelyeket ugyan sokan és sokszor használunk, némelyik igazából már be is épült az itthoni köznyelvbe, de ennek ellenére, ha jobban meggondoljuk, nem is mindig tudjuk pontosan mit jelentenek, honnan erednek. Szintén igaz ez sok magyar kifejezésre is, sok esetben 'érezzük' mit is ír körül az adott megnevezés, de ha egy tv vetélkedőben kéne szabatosan körbeírnunk az adott fogalmat, lehet hogy elbuknánk. 

Ebben a posztban ezekből a kifejezésekből próbálok minél többet összeszedni, tekinthetjük afféle szószedetnek is. Mint ilyen, persze folyamatosan bővülni fog, mind a kifejezések, mind a magyarázatuk terén.

 Bizony, az első angliai textilipari gépek megjelenése óta sok idő eltelt...

Varégoknak (Óészaki nyelven: væringjar) a svéd vikingeket nevezik. 

Bár ez a blog főképp a mindent kibíró ruhákról szól, azért talán megemlékezhetünk ezen ruhák gyártóiról, az Ő történetükről és történelmükről is. Elsőként talán a legérdekesebb, és - legalábbis a mondák szintjén - legismertebb időszakról írunk pár sort, ez pedig a vikingek kora. A vikingeket persze szinte mindenki csak mint véreskezű hódítókat ismeri, pedig köztük is voltak kereskedők, sőt, a viking népek történelme során bizonyos időszakokban jóval nagyobb hajtóerő volt az új kereskedelmi utak kiépítése, mint a hódítások szándéka. (Bár persze ez utóbbi sem elhanyagolható.)

A blogon már említettük a több speciális tulajdonsággal rendelkező ruhadarabokat. A munkakörök jó részénél elég ha a munka- és védőruházat csak egy vagy néhány speciális tulajdonsággal bír. Kültéri munkáknál, mondjuk legyen szél- és vízálló, esetleg ne vezesse át elektromosságot, ellenálljon bizonyos vegyi anyagoknak, vagy legyen lángálló.

Bár az idei nyarunk igazán nem volt száraznak nevezhető, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy így ősz felé a csapadékos napok száma bizony nőni fog. Ha hihetünk az előrejelzésnek, akkor már csak néhány napunk van felkészülni a tipikus őszi időjárás ellen. Az időjósok szerint októberben sem lesz kifejezetten hideg, de folyamatosan zokogni fog az ég.

...avagy dolgozzunk szoknyában! Jól olvastátok, szoknyában. Igen, férfiak vagyunk, de ennek az egészhez semmi köze. A szoknya ugyanis célszerű és jó! Dolgozni pedig még annál is jobb. Mindjárt meg is mutatjuk miért.

A jól láthatósági (HI-VIS) ruházat egyre több helyen és munkakörben fordul elő. Pár éve már itthon is megszokhattuk, hogy gyakorlatilag minden, az út szélén dolgozó ember ilyen, „világító” sárga mellényben látható. Ilyet hordanak az intézkedő rendőrök, a csatornát fektető munkások, az utcaseprők épp úgy, mint a teherautókat ellenőrző "KPM" ellenőrök.

De nem csak munkaruhaként ismerjük, hiszen a fényvisszaverő mellény előírt ruházata az országúton közlekedő kerékpárosoknak, vagy a műszaki hiba miatt az úton álló autók vezetőinek is. Egyre többször láthatjuk, hogy motorkerékpárosok is felhúznak egy sárga mellényt a bőrdzsekijükre. (Ez persze sokszor csak lebeg/csattog a motoros után, hiszen egy ilyen mellény nem a nagy sebességű utazás körülményeire van kitalálva.)

A minőségi munkaruhák védő- és ellenálló képességéről, vagy épp a tartósságukról és az ár/érték arányukról írtunk már, fogunk is még.  A mai posztunk inkább egy másik szempontot jár körbe, mégpedig kifejezetten a jó minőségű és mutatós munkaruhák presztízs-növelő értékét.

És akkor, ahogy ígértük, itt a következő poszt, amely a ruhák címkéin található piktogramok másik nagy csoportjáról szól. Ezek az EN (EN-ISO) besorolásoknak megfelelően az adott ruházat védő- és ellenálló képességét jelzik. 

A vonatkozó szabványok és előírások persze igencsak terjedelmesek. Pontos megismerésük majdhogynem külön szakma, nyilván meghaladja egy poszt terjedelmi kereteit. Ráadásul ezek a szabványok általában sok további alkategóriát tartalmaznak, hiszen majd minden fő kategóriának - vagyis az adott védőhatásnak - vannak különböző fokozatai. Ráadásul sok területen több hatás együtt jelentkezik és ezekre komplexebb előírások vonatkoznak, hiszen például egy hegesztőnél a hő- és lángállóság épp oly fontos lehet, mint mondjuk az elektromos ív elleni védelem.